Ezúttal a Gungan nép eredetéről, történetéről, életéről hozok egy cikket. Ahhoz, hogy jobban megértsük a Gungan faj életét, szükséges lesz a cikkben tárgyalnunk több fontos párhuzamot, ami az amerikai nép története, az indiánokkal való kapcsolata, és a Gunganek közt fellelhető. Ezért egy kicsit kultúrtörténeti hangvételű lesz egyes pontokon az esszé, de mindenképpen szeretnék felfedni bizonyos mélyen gyökeredző bevésődéseket, amik az amerikaiakra jellemzőek. Ezek múltjukból, történelmükből eredeztethetőek, és George Lucas bizonyosan ezekből is merített, mikor megihlette a Gunganek Star Warsos civilizációját.

Ezért az írásban folyamatosan váltogatni fogom az indián példákat a múltból, és az abból származtatható Gungan hasonlóságokat a filmből, ezeket összehasonlítva, remélem érdekes lesz, és talán tanulságos is. Kezdjük hát!

Mielőtt az európai hódítók felfedezték, és birtokba vették Amerikát, a kontinenst az őslakos indián törzsek lakták. Egyfajta nomád, békés, kezdetleges életmód volt az északi törzsekre jellemző. Vadásztak, halásztak, és csendben élték hétköznapjaikat. Délen azonban a Maják, Aztékok és az Inkák igen komoly tudományos felfedezéseket is tettek, amik még mai szemmel is döbbenetesek. Barbároknak mondják ezeket a törzseket, mert áldozatokat mutattak be isteneiknek, és kegyetlenek voltak a harcokban, ám többségüket mégis inkább egyszerű, természetközeli embereknek titulálnánk manapság. Az indiánok a nagy Manitut imádták, és igen vallásosan éltek. A Gunganek is tesznek célzásokat arra, hogy az istenfélők. Jar Jar ugyanis életét Qui-Gonnak köszönheti, mikor a Jedi megmentette őt egy óriási Assault Mech elől földre döntve a menekülő Gungant. Jar Jar ekkor életét neki ajánlja, mert így akaródzák, azaz akarják az istenek. Ez egy fajta önkéntes szolgaság, ilyet a Wookie-knál is hallottunk már, náluk life debtnek, azaz életadósságnak hívják ugyanezt az önkéntesen vállalt, hálából fakadó, de vallásilag kvázi kötelező "szolgaságot". (Lásd KotOR1 Zaalbar-Mission hasonló dologból fakadó baráti szeretetkapcsolata, vagy KotOR2 Hanharr-Mira ügye, amit a vuki viszont szeretne mielőbb érvényteleníteni, akár Mira megölése árán is.)

Az indián törzsek egymástól viszonylag elkülönülve éltek, egymás területét többnyire tiszteletben tartva, saját törzsi jeleket, saját színeket létrehozva, mintegy megteremtve saját kis világukat. Mint az előző mondatból is kiderült, TÖBBNYIRE tiszteletben tartva egymást. Néha azonban területi viszályok, vagy más dolgok miatt egymásnak ugrottak, de ezek viszonylag gyors lefutású csetepaték voltak. Ehhez lehet hasonlítani talán leginkább az Ó-Naboo világát is. A parányi bolygó őslakosai a Gunganek voltak. A törzseik a felszínen szétszórva saját területükön éltek. Ők azonban megjelenésükben is alapvetően különböztek egymástól, hisz míg az irokézek, sziúk, apacsok, sósonok, mohikánok alapvetően hasonlítottak egymásra, inkább csak a hajviseletükben, törzsi díszeikben, öltözködésükben, és színeikben próbálták elkülönülni egymástól, a Gunganek szemmel láthatóan kicsit más genetikával is rendelkeznek. Elég a fejeket összehasonlítanunk, máris észrevesszük a különbségeket, mindamellett nem tagadható le, hogy ugyanaz a vér csörgedezik a Gungan törzsekben, génjeik egyazon őstől eredeztethetőek. Bár megnevezve nincsenek a Gungan törzsek, de megjelenésük alapján jól elkülöníthető a zöldes-sárga "békafejű" Boss Nass-féle faj, a sárgás-fehér bőrű pici fejű "gyaloggunga", a narancsos "tevefej" Jar Jarra és fajtársaira jellemző, míg viszonylag a legdögösebb, kackiás bajszú harcsapofa Tarpals kapitányék sajátja. Érdekes történet egyébként, hogy Tarpals kapitány igazi nőfaló hírében állt, sok Gungan hölgy szívét elcsábította, és igazi Casanovának számított, ezzel sok rivális Gungan férj, és sok hím Gungan ellenséget szerezve magának.

Nos, ezek a Gungan törzsek ugyancsak összekülönböztek annakidején. Törzsi viszályaik oly mértékben kezdtek elfajulni, hogy véres háborúvá duzzadtak az összecsapások. Egyes Gungan törzsek el is tűntek, mint annakidején egyes indián törzsek is! A többi feje felett is ott lebegett a kihalás réme. Emlékezzünk ismét egy picit vissza az amerikai példára! A hódító spanyolok, angolok, franciák a törzsi viszályokat olykor mesterségesen gerjesztették is! Hisz az egységes indián népet sokkal nehezebb lett volna leverni, mint sok pici, különálló, és egymással is torzsalkodó törzset! Így az osztd meg, és uralkodj elvet a gyakorlatban is alkalmazva annak idején a hódítók az indián törzseket egyesével felmorzsolták, legyilkolták, a maradékot pedig rezervátumokba kényszerítették, ősi területeiket pedig birtokba vették, elorozva a földet, az aranyat, és mindent, mi régen az indiánoké volt.
Ez a rém fenyegette tehát a civakodó Gungan törzseket is. A bolygóra közben betelepülő emberek már megvetették a lábukat a felszínen, egyre nagyobb területet nyerve az ősi Gungan élettérből. A marakodó Gungan törzsekből kiemelkedett egy remek vezető, Nass. Céljának azt tűzte ki, hogy lecsitítsa a sokszor mondvacsinált ellentéteket, és békét hozzon a megmaradt törzsek életébe. Kemény kézzel, igazi vezérként fogott neki ennek, hamar követőkre is talált. Egyre nagyobb sikerrel járt diplomáciai szinten, és elismertség szintjén is. A többi város, a többi "Otoh" vezetői (a képen pl. Boss Tenko) sokszor egy szívességért, vagy segítségért alárendelték saját városukat a nagy jövőbeli Gungan városállamnak,  így lett a képen is látható sok Otohból (Otoh Langua, Raban, Urs, Jahai) minden Gungan Otoh-ja (városa), azaz Otoh Gunga, lent a vízben, egy áruló Gungan vezér buborékvárosának helyére felépítve azt a struktúrát, amit mi ismerünk már Otoh Gunga néven. Nass félelmetes testi erejét is sokszor latba vetette, hogy megnyerje egyes törzsek jóindulatát, és tiszteletét. Ugyanis az indiánokhoz hasonlóan nekik is voltak párviadalaik, ahol a két törzs legerősebb embere mérte össze az erejét tiszta, és becsületes közelharcban. Karl May regényeiben is olvashattuk, hogy Old Shatterhand puszta kézzel verekszik meg társai szabadulásáért a legerősebb indiánnal, akit ha becsületes körülmények közt legyőz, szabadon elvonulhatnak. Ez a fajta vitézség, becsület, őszinte tisztaság jellemző volt az indián törzsekre, amit sokszor a ravasz, és a célért mindenre képes fehér hódítók csalárdul ki is használtak. Ez a becsület, és bátorság kultusz a Gungan törzsekre is jellemző volt. Hallottuk is, mikor Jar Jart kinevezése után nagy vitéz tábornoknak titulálják, bár a törzsből talán ő volt legkevésbé vitéz a valóságban… :)
Tehát ennek mintájára Nass ha nem járt diplomáciai sikerrel a békítésben, kihívta, és (leegyszerűsítve) jól földhöz teremtette az ellenkező törzs vitézét, feltételként a békét, és személyes vezetésének elfogadását kérve. Így vált lassan Boss Nass-á, magyarul Nass Nagyfőnökké, nagy törzsfőnökké, ahogy az indián hierarchia tetején is egy törzsfőnök csücsül, úgy lett ő az egyesített Gungan törzsek vezére, törzsfőnöke. Boss Nass és egy másik nagy főnök, Boss Gallo harcait a rivális gungan törzsekkel, Trandoshanekkel, később pedig a Kereskedelmi Szövetséggel nyomon követhetjük egyébként az igazán kitűnő Galactic Battlegrounds játékban, ahol a Gungan küldetéssorozat gyakorlatilag az ő életüket mutatja be a kezdetektől, játszható módon. Ritka, és ismeretlen adatokra is bukkantatunk a GBG adatbankjában, és rengeteg mindent megtudhatunk magáról Boss Nass-ról is. Ő teremtette meg tehát a békét, és mentette meg a Gungan népet a kihalástól. Így állítva mementót az indián törzseknek, és tulajdonképp így kért bocsánatot Lucas az értelmetlenül legyilkolt indiánok emlékére a megmaradt, fehérekkel keveredett mai indiánoktól, kicsit a történelmet újraírva legalább a filmben nem lett még egy értékes nemzet értelmetlenül eltüntetve a Föld nemzeteinek palettájáról…

A Gungan nép ezek után figyelmét a telepes emberek felé fordította. A filmben őket nevezik a Gunganek "hitványadt nabuknak", ők voltak a nabooiak, míg Nass nagyfőnökék pedig „csak” a Gunganek. Vegyük észre ezt az ellentmondást! Hogy lehetnek a betolakodók a Nabuk, az őslakosok kárára?? Hát úgy, ahogy az „Amerikaiak” lettek igazi amerikaiak az "Indiánok" kárára. Szörnyű ez, de az ember ilyen. Elveszem tőled, és onnantól az már az enyém. Nemcsak a javaid, földed, hanem még a titulusod is az enyém onnantól, én leszek az amerikai, te meg csak az indián, míg a filmben a nabuk lettek a naboo-iak, míg a kezdetektől naboo-i őslakosoknak megmaradt a gungan titulus. Ráadásul a párhuzam MÉG mélyebb! Hisz úgy, ahogy a fehérek megvetették a "büdös indiánokat", ahogy lenezték, alsóbbrendű emberként kezelték őket, ha egyáltalán emberként kezelték őket, úgy tekintettek a Nabuk is a Gunganekre. Civilizálatlan, ostoba, alantas lényként kezelték őket!
Persze nem egyből! Ugyanúgy, mint ahogy a történelemben sem. Először a fehér telepesek sem gyilkolászták le az indiánokat, hanem követeket küldtek ajándékokkal a rezidens indián főnökökhöz, kérve jóindulatukat, és biztosítva a törzseket, hogy békével jöttek, királynőjük üdvözletét tolmácsolva. Eleinte meghunyászkodva jobbunkat nyújtottuk, hátba majd később kell szúrni őket… Kialakult a békés egymás mellett élés, és a kereskedelem. Eleinte nem értettem, miért mondja az ifjú Kenobi hogy ti és a Nabook szimbiózisban éltek. Hisz a szimbiózis kölcsönösen előnyös együttműködést jelent. Egyáltalán hogyan működnek együtt a Gunganek, és a Nabook? Hát úgy, hogy kereskedtek egymással. A mocsár mellett csereberéltek egymással. A Gunganek a víz alatt nem tudtak mindent előállítani, de a felszínen sem rohangálnak halak például. A Naboo egyébként is kereskedő bolygó volt, ezért is vonja pont azt blokádja alá a Kereskedelmi Szövetség. Ha a Nabook nem tudnak kereskedni, és nem tudnak behozni semmit a bolygóra a blokád miatt, akkor MINDKÉT náció megsínyli azt. Ha pedig a Trade Federation megindítja a támadását, az is MINDKETTŐT érinteni fogja. Tehát sorsuk összefügg, és valóban kötődnek egymáshoz, ha ezt akkor nem is ismerték fel.

Visszatérünk tehát a történelmi példához. A fehérek bizonyos helyeken letelepedhettek, az indiánoktól függtek, és kereskedtek velük. Fegyvert, használati cikkeket, tükröket, csecsebecséket, üveggyöngyöket, és felesleges hülyeségeket is adtak az indiánoknak a táplálékokért, növényfajtákért, nyersanyagokért, gyönyörű állatokért, és – természetesen – az aranyért. Ezeket hajókon hazaszállítva rájöttek, hogy MÉG kell. De ezért már nem kéne annyi mindent adni… Így elkezdtek üzérkedni, egyre szemtelenebbül követelni, majd fenyegetni. Jött a tüzes víz, az alkohol, mint csereeszköz, eleinte hozzászoktatva az indiánokat, majd borsos árat követelve érte. Így lett az végül, hogy a részeg indián mindent odaadott egy üveg rumért, vagy más szeszért, akár lovát, zsákmányát, a prémjeit, a nyakában lógó védőszentjének arany totemét is! Végül nem adtunk mi, a fehérek semmit, legfeljebb egy golyót a fejébe, ha nem adott mindent oda. Ha nem is ilyen szörnyűségesen, de hasonlóan alakult a Gunganek, és a Nabuk kapcsolata is. A Gunganek egyre visszább szorultak, mind területileg, mind egyenjogúság terén. A kezdeti jó kapcsolat itt is igen hamar megromlott, és kibukott az igazság, hogy a Naboo telepesei visszataszítónak, alsórangúnak tartják a Gunganeket, kihasználták őket, és kegyetlenül bántak velük. Uralkodni akartak rajtuk, ami alól a Gunganek kivonták magukat, és kétéltű lényként nem maradt más választásuk, mint feladni ősi életterületüket a felszínen, és leköltöztek a víz alá, a buborékvárosba, Otoh Gungába.

A Gungan test alapvetően porcokból áll, hasonló a testük váza a cápáéhoz. Ezért nagyon ruganyosak, kiválóan úsznak a víz alatt is. Orrlyukukat képesek bezárni. Tüdejük nagy mennyiségű oxigént tud befogadni, így a víz alatt elég sokáig jól elvannak. Porcosságuk másik előnye, hogy a porc nem annyira törik, mint a csont, így bárhogy ügyetlenkedik Jar Jar, nem nagyon sérül meg, és ez persze igaz fajtársaira is. Ruganyosságuk a táncos lépteiken is látható. A szárazon épp olyan otthonosan mozognak, mint a víz alatt. Az úszásban segíti őket két nagy, uszonyhoz hasonlatos, hosszú, bordázott fülük is. Víz alatti technológiájuk bámulatos, de a szárazföldi is kitűnő, ezt azonban a Nabuk nem ismerik el. Különös tekintettel a Gunganekre jellemző a védőpajzs technológia. Ahogy ők mondják, a "védepajzs". Víz alatt a buborék épületeiket egy olyan védőpajzzsal látják el, ami kibírja a víz nyomását, nem ereszti ki a buborékban tárolt légköri oxigént, és védelmet nyújt a nagytestű vízben élő ragadozó halak támadásaik ellen is. Ugyanakkor szárazföldön sem gyengék a pajzsfejlesztések terén! Gyalogosaikat egy olyan energiapajzzsal látják el, ami egy keretben tartja a védőpajzsot, és hordozható felszerelése a talpas gungáknak. Ez elnyeli a lézersugarakat is, így jó védelmet nyújt a kiserejű, frontális behatások ellen, ennek jó hasznát is vették a Naboo mezején lezajló ütközetben később, a Kereskedelmi Szövetség droidjai ellen. A nagy erejű, körkörös védelmet pedig a Fambaa nevű honos négylábú hüllő hátára szerelt pajzsgenerátor biztosítja, ami a félelmetes tűzerejű AAT, a páncélozott ostromtank irgalmatlan tűzerejét is gond nélkül elnyeli, amíg a gyalogdroidok a pajzs alá érve működésképtelenné nem teszik azt. Ezért úgy vélem, hogy a Gunganek technológiája sem gyenge, és felesleges hiba volt lebecsülni őket, mind a Nabuknak, mind a Trade Federation erőinek.

Apropó, védepajzs. Mindannyiunk fülét megütötte a Gunganek jellegzetes beszéde a film alatt, ugye? Hogy is alakulhatott ez ki, miért kell nekik ilyen "hülyén" beszélni? Ismét kultúrtörténet, kanyarodjunk vissza az eredethez, az indiánokhoz! Tehát adva van egy csomó indián törzs, melyek egymástól elszeparálva élnek, saját különféle nyelveiket használva. Ha kereskedtek egymással, ha tárgyaltak valamiről, szükségszerű volt egy közös, Indián nyelv használata. Ez nem egy különálló nyelv volt, hanem a meglévő nyelvek egy fajta keveréke. Ömlesztve voltak benne sziú, mohawk, delavár, navaho, és megannyi nyelv szavai. Ez egyfajta hablaty duma volt, de ezt mind megértették. Ezt tovább fejlesztették később, mikor a fehérekkel is meg kellett értetni magukat, és belekeveredett pár francia, angol, spanyol szó is. Na ez lett az igazi hablaty... :)
Olyasmi ez, mint amikor két ember úgy beszélget, hogy saját anyanyelvét, és valami közös nyelvet is használ, hogy megértessék magukat. Így jött létre a Gungan nyelv is a törzsek különféle nyelveiből, és keveredett a telepesek nyelvével is. Ugyanakkor a filmben ez humorforrás is. A magyar szinkronstúdiók világszerte méltán elismert munkáját mutatja, hogy a világ nyelvei közül a magyar szinkron sikerült tán a legjobban! A Gungan akcentus oly mértékben vicces, és frappáns, hogy ezt angolra nem is tudták visszafordítani. Olyan szóviccek, és mondatbeli kifejezések összefűzése vált lehetővé, ami humorosnak, ötletesnek és sok mindennek mondható, de idegesítőnek - szerintem - semmiképp. Sokan, főleg külföldön, mégsem szeretik. Amerikában például jamaikai akcentusú angolt nyomnak a Gunganek, amiben semmi extra sincs. Az amerikaiakat az ottani kultúrkörnyezet miatt ez ingerli a jamaikai bevándorlók, a jamaikai maffia, és a zenészek miatt, így ez nekik nem igazán jött be. Nálunk azonban ebbe olyan sok munkát fektettek, hogy igazán profi lett. Egyrészről aranyos a szöveg, hogy a kisebb, fiatal gyerekekből álló célcsoportok is szeressék, másrészről humoros, hogy csökkentse a feszültséget, és humoros jeleneteket vigyen a filmbe az idősebbek számára is. Így született meg a bongós jelenetben a "Nincsen energia, Nincs energia" mondatból a "nincsen ergia" vicces összevonás. Hasonló a goromba, és az otromba szavak összevonása akkor, mikor a sokkpálcával megrázza Tarpals kapitány Jar Jart, mire ő visszaszól, hogy "gotromba". Mikor nem mer visszamenni Otoh Gungába, akkor vicces, ahogy kijelenti, hogy "borzasan (tehát borzhoz hasonlatosan… :D - a szerző) sajna, de engem onnana számon űztek". Külön ínyencség egyik-másik Boss Nass mondat is, különösen frappáns csemege a "Nabuk már nem hiszikel ők a nagyesze mindig jobban tudja? Eza döfi nekem, lehet hogy fogjuk barátozni." De televan jobbnál jobb nyelvújításnak is beillő kifejezésekkel a film, gratulálunk a szinkronmunkához. A Clone Wars sorozatban is remek munkát végeztek eleinte, gyakorlatilag az utolsó évad kivételével ott is remek a gungan beszéd viccessége, tartalma, ám a 6. évadra sajnos Bitskey Lukács sajnálatos halálával Jar Jar hangja megváltozott, indokolt módon természetesen új hangot kapott, ám az már nem érthető meg, hogy egyik pillanatról a másikra miért csináltak egy gyerekes, ostoba, sokszor érthetetlen beszédet szegény Jar Jarnak, ezzel sok évad és a film egészére téve egy minőségileg jelentősen visszaesett "pontot", befejezést.

Ez a Gungan nyelv egyfajta keveréknyelv tehát. A Star Wars univerzuma egyébként is hasonlókkal van tele. Lássuk át, hogy az a sokfajta lény normál körülmények közt soha nem érthetné egymást, hisz halljuk a filmben, ahogy az egyik visít, a másik brekeg, a harmadik torokhangon hörög, a Palpatine szenátor szobájában álló Aask Aak nevű szenátor meg mintha egyenesen öklendezne, bocsánat – böfögne!
Ezért lett kitalálva egy basic nyelv erre az univerzumra, egy általános nyelv, amit az összes faj beszél. A KOTOR-ban is ezen a nyelven beszélünk a sok gamorreanul visító, sullustiul hadaró, manaaniul csattogó lénnyel, és a kantinok sokféle űrszemete is ezen az általános nyelven értekezik a többi - részegen tán még érthetetlenebbül - röfögő társával. A ma embere az eszperente nyelvvel kívánt megvalósítani valami hasonlót, gyakorlatilag azonban mostanra, az erősebb kutya elvén mindenki az Egyesült Államok, és Anglia nyelvét, az angolt beszéli.
Azonban ne felejtsük el, hogy egy átlag amerikai nagyvárosban annyiféle bevándorló, annyi nyelvű, vallású, bőrszínű, kultúrájú ember él együtt, egymással szoros együttélésben, egymást elviselve, egymáshoz alkalmazkodva, elfogadva a másságot, (itt a KÜLÖNBÖZŐSÉGEKRE gondoljunk, ne a szexuális hovatartozásra,) hogy biztosak lehetünk benne, EZ ihlette meg George Lucas fejében Coruscantot, és a többi Star Wars helyszínt, ahol megannyi nyelven karattyol a sok más fajú, és kinézetű lény. Ezért fontos az adott kultúrkört is figyelembe vennünk, ha egy hasonló témát elemzünk, és szerintem így kaphatunk viszonylag pontos képet a Gunganekről, ha az amerikai viszonyokba is elhelyezzük azt!

A törzsek élén tehát Boss Nass uralkodik, ő a törzsfőnök. A döntéseket azonban nem egyedül hozza. Emlékszünk az Ep1 jelenetére, mikor Qui-Gon mester gungan hajót, ún. bongót kap? Ott is lehet látni, hogy Nass Nagyfőnököt egyfajta Vének Tanácsa veszi körbe, akik többnyire segítik őt a döntéseiben. Szerencsére ilyen figurát is kiadtak már, a Hasbro elérhetővé tette Rep Beant, a Bölcsek/Vének Tanácsának egyik jelentőségteljes, nagytiszteletű tagját, ezzel gyakorlatilag szinte minden fajú és kinézetű Gungant a polcunkra tehetünk. Kivéve a nőstény gunganeket, melyek egyáltalán nincsenek képviselve a gungan sorban, ezért készítettem el Peppi Bow, a nőstény shaak pásztor gungan figuráját. Bevallom, én nagyon szeretem a gunganeket, egy teljes polcot szentelek nekik a gyűjteményemben.

Térjünk vissza Rep Beenre. Ezek a bölcs, éltes, tapasztalt Gunganek olyasvalakik, mint akiket annakidején az indiánok az ő Vének Tanácsukba választottak! Az indiánoknál is a törzs nagyjai összeültek a fontos döntések előtt a tábortűznél, és végiggondolták, hogy mit kéne tenniük. Közben körbeadták a pipát is, csendesen elpöfékeltek, gondolkoztak, majd együttesen hoztak meg minden döntést. Ezután a törzsfőnök a népe számára is kihirdette a végeredményt, és erélyesen lezárta az esetleges ellenkezéseket egy „Uff, én beszéltem”-mel. Hasonló tehát a koncepció a Gungan tanácsra is, ugye látjuk a párhuzamot? A különbség tán egyedül annyi, hogy Boss Nass szájából a végén nem az jön ki, hogy uff, én beszéltem, hanem törzsfőnöki nyál, mintegy félliternyi, melyet két méteres körzetben terít a körülötte ülő, és álló hallgatóságon. Jim Carrey filmjéhez hasonlatos a poén, ott is pertut köptek a törzsfőnökkel. Emlékeztek arra a kacagtató jelenetre? Hasonló viccelem volt ez is a Star Wars első epizódjában. A Vének Tanácsát egyébként később is láthatjuk a Gungan Sacred Place, a felszentelt hely jeleneteiben, mikor Amidala királynő segítséget kér a Gungan uralkodótól.

Milyen érdekes, és ironikus az a jelenet! Előzetesen tárgyaltam, hogy mennyire lenézték, megvetették a Nabuk a Gunganeket. Emlékeztek arra a jelenetre, mikor a királynő személyesen megszólítja Jar Jart a hajóján? Hogy meglepődik Jar Jar, hogy NEKI szólt a királynő! Szinte el sem hiszi! A Nabuk még azt sem hagyták, hogy gyerekeik a Gungan picikkel játszanak, mert azok piszkosak, fujjj, ne beszéljenek inkább velük, sőt, ha lehet, kerüljék is el őket. Fontos információ, hogy régen a Gunganek a Naboo mocsarában is táplálékhoz jutottak, mégpedig úgy, hogy orrukat bezárva lapos „pofájukkal” túrták a sarat, és apró csigákat, kis kétéltűeket túrtak ki a földből, amit elfogyasztottak. A mély rétegekből pedig hosszú, vékony nyelvükkel piszkálták ki a nekik csemegének számító kis lényeket, állatkákat, gyökereket. Nos ez a mai szemmel valóban nem a leghigiénikusabb táplálkozási forma valóban nem a gusztusosság netovábbja, de erről a Gunganek már rég leszoktak, ezt az ősidőkben csinálták. Mint ahogy a mai embert sem szabad megítélni aszerint, hogy bunkókkal vert agyon, szakócákkal darabolt fel, és nyersen evett meg az ősidőkben minden zsákmányállatot, ugye? Hisz azóta a gunganek kertészeteket nevelnek, dísznövényeket is termesztenek pusztán díszítő céllal, halakat nemesítenek, és úgynevezett aqua harvesterekkel tudnak vízből is táplálékokhoz jutni, tehát lent a víz alatt sem éheznek.

A hajón mindezek ellenére megszólítja Amidala királynő az ettől szinte összeeső Jar Jart. Később pedig a Szent Helyen térdre is ereszkedik előttük! Döbbenetes! Két nagy uralkodót látunk akkor. Mindkettő a népe, és a közös jövő érdekében félreteszi az évszázados ellentéteket, és uniót hoz létre, egyesülve a közös veszélyforrás, a Kereskedelmi Szövetség ellenében! Amidala megalázkodik, személyét, büszkeségét, titulusát rendeli alá a nemes célnak. Nass Nagyfőnök pedig a rengeteg sérelmet, a megaláztatásokat, az ősi föld elvesztését, mondhatni MINDENT sutba dob, hogy egyesülhessen a két nemzet, és megválaszolhassa a Trade Federation által jelentett fenyegetést. A Gunganek hagyományosan közelharcban jók, hadseregük is van, a Grand Gungan Army, azaz a Nagy Gungan Hadsereg. Főleg nagyszámú gyalogosból áll, kevéske „lovasság” is van, melyet a kaadukon lovagló Gungan katonák testesítenek meg. Érdekes párhuzam, hogy úgy ahogy az indiánok tollakkal díszítették magukat, akár egész tollfejfedőt is láthattunk a törzsfőnökök fején, úgy díszítik a Gunganek is 2-3 tollal a kaadu farát.
Ez a teljes szárazföldi haderő főleg közelharci fegyverekkel van ellátva, tehát gyakorlatilag NINCS esélye a nagy tűzerejű páncélosok, és a lézerfegyverekkel ellátott droid hadsereg ellen. Analógia ismét, hisz a többnyire gyalogos, parittyát, tomahawkot, kést, dárdát rázó indiánoknak sem volt esélye az ágyúkkal, puskákkal, harci ménekkel, csatahajókkal érkező konkvisztádorok ellen. De ugyanolyan hősiesen bevállalták mindketten, az indiánok, meg a Gunganek is a harcot saját magukért és a szabadságukért.
Az indiánok dárdája közt, és a gungan sokkpálca közt nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot. A különbség persze nagy, hisz a Gungan sokkpálca vége egy áramrázáshoz hasonló ütést mér az ellenfélre, tehát nem kell döfködni a robot páncélját, elég hozzáérinteni, és az elektrosokk megcsapja a droidot. Persze ahhoz előbb közel kell kerülni a droidhoz, ami a filmből is látszódik, bizony nem könnyű, hisz azok nagyok sokan vannak, és lőnek, mint az őrült!

Az indiánok parittyáját a filmben egy bizonyos atlatl helyettesítette a gungan kezekben. Ez egy kilövő alkalmatosság, mely űrkorszak lévén már nem kavicsot repíti az ellenfél szeme közé, hanem egy kék gungan labdát. Ez az úgynevezett boomer, amit ők egyszerűen booma-nak, azaz bumának titulálnak. Nos ez a technika is megér egy pár szót. Ez a kék gömb ugyanis Gungan specifikum. A víz alatt, Otoh Gungától nem messze egy törésvonalból bányásszák ki a Gunganek azt a plazmaszerű anyagot, amit mi amolyan magmának mondanánk talán. Hiszen a törésvonalak általában mélyükben forró magmát tartalmaznak, mely kitörve a vízben földi körülmények között megszilárdul, és a tengerfenéken kőzetesedik. Nos a gungan booma kicsit más. Nem is a forrósága a lényeg, hanem a vezetőképessége. Olyan plazmáról van szó, mely óriási erejű ütést mér az áldozatra. Egyes booma fajták akár több áldozatra is, tehát ha bedobod több droid közé, a bomma szétplaccsan, és egy szép kis energiaívet húz MINDEN droid felé, kiégetve áramköreiket, sokkolva, tönkretéve azokat. Van bénító töltet is, mely az ember, és más humanoidok ellen is alkalmas, ez gyenge áramhoz hasonló, bénító, zsibbasztó hatású, de nem halálos. A páncélozott gépek ellen pedig maró hatású, savas töltetű óriási boomák kerülnek bevetésre, melyek mint az alien sav átmarják magukat akár egy ötvözeten, egy teljes Nostromo űrhajón, de jelen esetünkben egy páncélozott AAT teljes orrfelületét is, ahogy azt láthattuk is az Epizód 1 csatajelenetében. Ezeket a nagy bombákat harci vagonokkal szállítják, és katapultokkal lövik ki nagyobb távolságokra is, ám a filmben érhetetlen módon nem is használták, ha Jar Jar nem ilyen ügyetlen, és nem nyitja véletlenül ki a booma szállító vagon rakterének ajtaját, talán a Trade Fed nem is veszít tankot. Így viszont kettőt is leamortizál Jar Jar, egyiket egy nagy boomával totálkárosra marat, másikat pedig úgy hatástalanítja, hogy az orrágyú egyensúlyozva kis boomával zsonglőrködik, majd a pilóta droidhoz vágja véletlenül, ez a tank billen meg, és irányítatlanul földhöz vágódik, felszántva Naboo mezejét.

Jar Jar ügyetlensége egyébként is hírhedt. Otthonról száműzték, illetve, ahogy ő mondta "számonűzték", mert egy gázrobbanást idézett elő, Otoh Gungát veszélyeztetve. Halálos ítélet helyett megkegyelmeztek neki, de elzavarták, hisz a buborékokban egy ilyen baleset totálisan halálos is lehet. Egyébként is csetlik-botlik a filmben, de mint mondtam, ez is humorforrás. Valamint bemutatja a Gungan boomer technikát a boomás jelenetekben, akár a nagyok kiborításakor, akár a kicsivel való zsonglőrködés közben. Ne felejtsük el, a Trade Fed 2-3 tankot vesztett összesen, és ezeket kvázi mindet Jar Jar "lőtte ki", az elsőt a nagy bumákkal, a másodikat (melynek orrágyúján egyensúlyozott) a pilótája hatástalanításával a zsonglőrködés közben, tehát ügyetlenkedésének igenis funkciója van! (Ezt a Peppi Bow anyagban is illusztráltam példákkal.) De a viccesség is nyilván benne van, nem csak az ösztönös útmutatás jelleg, amit Amidala már jól olvas. Mikor például Jar Jar lába beakad egy fél droid maradványába, és le akarja rázni, véletlenül lelő vele pár ellenséget, az inkább vicces, nem jelent útmutatást. A feje pedig bekerült Anakin podracerének energia kapcsai közé, nyelve elzsibbad, és kilógott a szájából, az is csak funkció nélküli vicces dolog, nem érdemes mögötte semmit sem keresni. Ezt az utóbbit a podraceres jelenetemben meg is örökítettem, olyan aranyos, és rá jellemző pillanat szerintem.

Sajnos tán a nyelvjárás, tán az indián analógia miatt Amerikában divat a Gunganeket gyűlölni. Olyan weboldalak üzemelnek, amik Jar Jart, és Gungan társait gyalázzák, szidják. A régi analógia, és frázis mintájára, miszerint az egyetlen jó indián a halott indián sajnos megszületett az egyetlen jó Gungan, a halott Gungan frázis. (The only good Gungan is the dead Gungan). A nyomásnak engedve Lucas a 2. és a 3. részben minimálisra is csökkentette a Gungan jeleneteket, Jar Jart Gungan szenátorrá téve, alig adva mondatot a szájába, Boss Nassék pedig csöndben követik Amidala nyitott koporsóját a szomorú jelenetben a 3. rész végén. Sok Gungan-ellenes rajongó örömére, mert akkor legalább nem beszélnek…

Számomra érthetetlen statisztika, hogy Gungan figurákból mégis nagyon sok fogy az USA-ban. Míg nem láttam egy „rajongói” filmet a napokban, nem is értettem, hogy ha ennyire utálják, miért veszik meg. Képzeljétek el, megveszik Jar Jart, vagy más Gungan társának figuráját, elkezdik utánozni hangját, hogy "meesa Jar Jar Binks" azaz "nevezlek JarJar Binks", (a nevem JJB), és letörik kezét, lábát, meggyalázzák, és kidobják. De olyan is volt a filmben, hogy kiszaladnak az úttestre, leteszik a földre, és ha ráhajt egy autó, örömmel nyugtázzák, Jar Jar végre megkapta, ami neki járt. Érthetetlen ez egy európai számára, de ott, abban a kultúrkörnyezetben az indiánokkal, és bevándorlókkal tarkított történelem során ilyen elfojtott indulatok gyűltek össze bizonyos emberekben. Szerencsére ott sem ez az átlag, de sajnos, ez is hozzátartozik a kép teljességéhez. Kis játék is van már, amiben a kövek mögül, fatörzs mögül, innen-onnan véletlenszerűen előbukkan Jar Jar feje, az egeret gyorsan fölé kell vinni, és eltalálni, mielőtt visszabújik a fedezékbe. Persze a feje mindig szétloccsan a lövéstől. Szomorú ez is, de mindig van olyan karakter, aki megosztja még a rajongókat is, van, aki szereti, van, aki utálja, de a szélsőségek semmiképp nem indokoltak szerintem. Egy rajongói kör pedig egyenesen újravágta az előzmény trilógiát, és az összes Gunganes jelenetet kimetszette a kópiából, gyártva ezzel egy selejtet, egy 2 órás mozifilmből így csináltak egy hiányos, nem egységes történetű, érthetetlen cselekményű szemetet, tönkretéve kedvenc (?) filmjüket.

A gunganekre szerintem szükség volt a filmben, egy új, üde színfolt volt a SW fajok palettáján. Lehet őket szeretni, lehet őket utálni, ki-ki kedve, és habitusa szerint. Remélem, hogy ez a cikk segített megérteni a faj eredetét, érdekes párhuzamokat érthettünk meg az indiánokkal, és rájöhettünk, hogy nincs új a nap alatt, azaz Lucasék is gyakran merítenek a történelmükből, az állatvilágból, és a világ háborúinak arzenáljából. A Gunganekben egy kedves, segítőkész, hősies civilizációt ismerhettünk meg, akik nélkül az első három epizód nem lenne teljes. Jellegzetességük az igazán nagy karakterek sajátságával bír, azaz vagy kedvelik, vagy utálják őket, de hidegen keveseket hagy, ezért azt gondolom, hogy Lucasék összességében elérték a kívánt hatást és eredményt ezzel a civilizációval.

Köszönöm hogy a Custom Star Wars oldalt választottad, gyere vissza az oldalamra máskor is!

 írta: Rostás Norbert 2016.01.10.